HTML

Politikai kampány blog

A blog szerzője Varga Áron (1985) politológus. Korábban több hazai intézet politikai elemzője, majd vezető tanácsadója, a Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájának hallgatója.

A blog a facebookon

Friss topikok

  • Csavarjagin: Remélem, jól aludtál az akolban, a szállongó szarillat közepette. Én kiválóan. Mint mondtam, EZ a ... (2014.04.06. 08:28) Mire számíthatunk?
  • ♔batyu♔: Érdekes, hogy a demokratáknak miért nem tetszenek a civilek. Máskor (Milla) pedig úgy odavannak ér... (2014.03.24. 14:07) SMS: Profi kampány a Fidesz ellen - vagy a Fideszért?
  • Rémbódess: Ok, akkor nézzük eme prudens gazdaságpolitika gyakorlati megvalósulását: Találnak egy rakat pénzt... (2014.03.19. 13:35) Miért nincs a Fidesznek programja?
  • Republic Forever!: @űrszelvény: "És vajon jobb lesz-e neki, ha azért nincs földje, mert nem tudott versenyben maradni... (2014.03.14. 13:44) MSZP-s kampányvideók: Egy év csúszással
  • states1: Maradjunk annyiban, hogy a 31 már csak 18, és még az sem biztos. A tények tehát ne zavarják a szer... (2014.03.09. 06:52) Honnan az ördögből?

Címkék

2013 (1) 2014 (18) amerika (1) arnóth (1) atomerőmű (1) belváros (1) bernadett (1) big (1) blikk (1) bohóc (1) botrány (1) bruck (1) bulvár (1) cöf (2) compass (1) csalás (1) demokratikus koalíció (1) dk (1) e-mail (1) együtt (3) ellenzék (1) elnökválasztás (1) előny (1) eredmény (1) facebook (2) fiatalok (1) fidesz (10) film (1) fkgp (1) földpályázatok (1) gábor (1) gallup (1) google (1) greenpeace (1) hamisítás (1) hátrány (1) hiba (1) hír tv (1) interjú (1) ipsos (1) jelöltek (1) jobban (1) jobbik (5) k-monitor (1) kampány (20) kampányfilm (1) kampányfinanszírozás (4) képviselők (1) kerék-bárczy (1) kétharmad (2) kijev (1) kiszervezés (1) kormány (1) korrupció (2) köteles beszéd (2) kövér (1) közvélemény (1) kreatív (1) kutatás (1) levelezés (1) liberálisok (3) lmp (1) mária (1) média (2) medián (1) megélhetés (1) mesterházy (2) money (1) monok (1) mráz (1) mszp (5) népszavazás (1) népszerűség (1) név (1) nézőpont (1) ogli g (1) olimpia (1) orbán (1) oroszország (1) országgyűlési (1) összefogás (3) összefoglaló (1) paks (2) parlament (2) párt (1) pártok (1) pártválasztó (1) péter (1) plakátok (1) pm (2) politika (2) program (2) putyin (1) reklám (2) rogán (1) sajtó (2) schmuck (1) seres (1) sms (1) szabályosság (1) szavazás (1) széll (1) szélsőjobb (2) szepessy (1) szlogen (1) szlogenek (1) szociáldemokraták (1) szocsi (1) tagok (1) tárki (1) teljesít (1) tisztaság (1) trafikmutyi (1) ukrajna (1) usa (1) választás (10) választási (1) választási rendszer (1) vicc (1) video (1) videó (2) voksmonitor (1) zsolt (1) Címkefelhő

Az évszázad kampányüzenete

2014.02.18. 17:04 :: Varga Áron

Kerek-Barczy-Szabolcs.jpgKerék-Bárczy Szabolcsnak a belvárosiak felé az az üzenete:  "Ha Rogánt polgármesternek akarják, szavazzanak rám, hogy maradjon itt, és ne jusson be a parlamentbe!" (forrás)

Azt hiszem, megvan a 2014-es év, de inkább a harmadik évezred kampányüzenete: ha azt akarod, hogy az ellenfelem továbbra is képviseljen téged, szavazz rám! Másképpen fogalmazva: küldd a számodra rosszabb jelöltet (engem) a parlamentbe, mert akkor a jobb jelölt (Rogán) marad polgármester! Csodálatos. Én ekkora politikai kommunikációs zsenit még életemben nem láttam.

Mi is volt a posztja Kerék-Bárczynak az MDF-nél? Megvan, hát szóvivő volt! Éles verseny lesz a belvárosban, már most látszik. A piros sarokban Rogán Antal parlamenti képviselő, a kék sarokban pedig Rogán Antal polgármester. Vajon ki fog nyerni ebben a kiélezett küzdelemben? Őszintén remélem, hogy nem vesznek fel gyorsan egy szövegírót Kerék-Bárczy mellé, mert ha minden így marad, legalább április hatodikáig biztosított a szórakozásunk. 

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold a Kampányblogot a Facebookon!

12 komment

Címkék: kampány vicc belváros rogán kerék-bárczy

Felülmérik-e a közvélemény-kutatók a Fideszt?

2014.02.16. 10:20 :: Varga Áron

"Egyébként ez a Fideszt mindig erősen felülmérik is egy ostoba mítosz" - írta egy kommentelőm az előző bejegyzéshez. Ez az állítás kisebb utánajárással ellenőrizhető: a nagyobb munkát elvégezte helyettem Karácsony Gergely (még kutatóként) és Lakatos Zsuzsa 2006-ban, akik összegyűjtötték az összes választást megelőző közvélemény-kutatási eredményt 1990-től 2006-ig. Innentől kezdve nekem már csak az ezt követő eredményeket kell hozzátenni. A kérdés eldöntése azért is fontos, mert ha a Fideszt rendszeresen felülmérik, gyaníthatjuk, hogy valamivel most is rosszabbul áll, mint a kutatások mutatják. Ami még mindig nem azt jelenti, hogy Orbán pártja ne vezetne.

Vigyázat, számok jönnek: nézzük tehát! 1990-ben a Gallup 10,5, a Medián 13, az MKI pedig 11 százalékot mért a Fidesznek, a tényleges eredmény 9 százalék lett. A Medián kivételével hibahatáron belüli csúszásról van szó, azonban a tendencia azt jelzi, hogy kicsit felülmérték a kutatók a pártot. Igaz, akkor még egy egészen más szerkezetű szavazótáborról és egy egészen más (példának okáért: liberális) pártról beszélünk.

csakafid.jpg

1994-ben megint csak felülmérték a Fideszt, ebből persze aligha lehet levonni következtetéseket 2014-re nézve. Húsz éve a Fidesz 7 százalékot kapott, szemben a Gallup 13, a Medián 9, a TNS-Modus 17 (!) és a Szonda 10 százalékos méréséből.

1998-tól stabilizálódott a párt, mondjuk úgy, hogy konzervatív karaktere - aminek egyébként mára semmi köze a konzervativizmushoz - és valamelyest a szavazótábora is. Ekkor a Fidesz választást nyert, történetében először. Érdekes, hogy még így is sikerült a Gallupnak és Tárkinak (32, illetve 33 százalékos tipp) felülmérnie Orbán pártját. A Szonda 25 százalékot mért, a Marketing Centrum és a Medián (29 és 28 százalék) pedig lényegében telibe találta a 28,2 százalékos végeredményt.

2002 a közvélemény-kutatók fekete napja néven vonult be a történelembe, ami elsősorban nem a mérés pontatlanságának, hanem annak köszönhető, hogy a kis különbség miatt az intézetek többsége Fidesz-győzelmet jósolt az MSZP győzelme helyett. A Gallup 47, a Marketing Centrum 48, a Tárki pedig 46 százalékot, de még az Ipsos (43) és a Medián (42) is felülbecsülte a Fidesz táborának nagyságát.

Ahogy kommentelőnk is írja, 2006-ban a tendencia megállt. A kutatók lényegében telibe találták nyolc éve a Fidesz eredményét. Ezt követően azonban újra kezdődött a Fidesz szavazóinak felülbecslése: a 2009-es EP-választáson Fideszt jelentősen, átlagosan 11%-kal felülmérték a közvélemény-kutató cégek, a legpontosabb Tárki is 7,6 százalékponttal magasabb szavazatarányt jósolt a pártnak, a legnagyobb eltérést pedig a Századvég mérése adta (+14,6%). A pártot a 2010-es országgyűlési választáson is jelentősen felülmérték a kutatóintézetek, átlagosan 7,8-8,3%-kal. Legpontosabb becslést a választások előtt a Gallup és a Századvég adott, de ők is 6,3%-ot tévedtek. A leginkább a Nézőpont Intézet (+10,3%) és az Ipsos (+9,3%) mérte túl a későbbi kormánypártok támogatottságát.

Mi látszik tehát ebből? Az, hogy a kutatók néhány kivételtől (2004-es EP-választás és 2006-os országgyűlési választás) tendenciaszerűen több szavazót jósolnak a Fidesznek arányaiban, mint amennyivel a párt rendelkezik. Ennek számos oka lehet - például az, hogy a Fidesz szavazói büszkén vállalják pártállásukat, míg a baloldaliak kevésbé hajlandóak erre. 2014-ben azért is gondolom, hogy az ellenzék a méréseknél valamivel jobban szerepel majd, mert valóban van egy félelem az Összefogás szavazóiban a kormánytól.

Ez azonban egyáltalán nem jelenti, hogy a Fidesz ne vezetne, sőt, azt sem, hogy ne lenne esélye az újabb kétharmadra. A választási rendszer ugyanis olyannyira torzít a körzethatárok révén a mindenkori jobboldal, az egyéni körzetek jelentősége, a győzteskompenzáció révén pedig a mindenkori legerősebb párt felé, hogy akár a kétharmados többség is újra összejöhet. Jelenleg ugyanis mindkét tényező a Fidesz sikerét szolgálja: nem véletlenül találta ki a Fidesz pontosan így a választási rendszert.

Ha érdekesnek találtad a bejegyzést, lájkold a Politikai kampányt a Facebookon!

290 komment

Címkék: kutatás fidesz medián közvélemény népszerűség tárki gallup ipsos

Kik jutnak listáról a parlamentbe?

2014.02.14. 11:31 :: Varga Áron

Kik lehetnek az új parlament tagjai? A kérdés megválaszolása nem is olyan egyszerű, mint elsőre tűnik.

A napokban kijött az országgyűlési képviselőjelöltek listájával az MSZP-DK-Együtt-PM-Liberálisok formáció, a Fidesz, az LMP és a Jobbik is. A Fidesz a "győztes csapaton ne változtass" elvét alkalmazta, egyáltalán nem fedezhető fel semmiféle meglepetés a listán. Persze miért is változtatott volna? 2010-ben a párt kétharmados többséget szerzett a választásokon, most pedig magabiztos előnnyel vezet. A stabilitás egyetlen hátránya, hogy ezek után meglehetősen nehéz számon kérni a megújulást az ellenzéken, de hogy nem ezen fog eldőlni a választás sorsa, az is biztos. 

4ek.jpg(fotó: parameter.sk)

Az LMP listájáról lényegében csak Schiffer András és Széll Bernadett neve lehet ismerős. Aki szeretne elmerülni a többiek életrajzában, itt megteheti, csináltak rá egy egész jó Facebook app-ot. És mindenkinek lesz blogja is a blog.hu-n, ami ugyan érdekes, de az erőforrások pazarlásának tűnik, és tűnt már 2010-ben is. A Jobbiknál nincsen meglepedés, hacsak nem az EU-zászlót tegnap a parlament ablakán kihajító Gaudi-Nagy Tamás lemaradása nem az, aki jogvédő irodát akar csinálni, lelke rajta. Nem túl fontos hír, de nem lesz képviselő Zagyva György Gyula sem, így aztán jogállami keretek között egy ideig még biztosan nem lesz visszaállítva az apostoli magyar királyság. Potyognak a krokodilkönnyeim. 

Úgyhogy érdekességgel egyedül az Összefogás listája szolgálhat. Munkahelyen is többen kérdezték mostanában tőlem, hogy meddig számít bejutónak egy hely az országos listáról? Természetesen erre nehéz válaszolni az eredmények hiányában, de mégis megpróbálok, amihez a Political Capital mandátumkalkulátorát hívom segítségül, ez ugyanis kiadja, hogy bizonyos százaléknyi szavazat esetén hány listás és hány egyéni mandátumra számíthat egy párt vagy pártszövetség. Én a 2010-es, 64%-os részvétellel számolok, mert ugyan a Fidesz mindent (vagy majdnem mindent, mert a regisztrációt végül eltörölték) megtesz a részvétel csökkentéséért, a valamivel kiélezettebb kampány akár vissza is nyomhatja a részvételt a négy évvel ezelőtti szintre. Eredmények kapcsán pedig az Ipsos legújabb adataival számolok, mert a cél most nem a választási eredmény pontos megtippelése, hanem annak megállapítása, kik jutnak be az Összefogás listájáról a parlamentbe. Ha a cél egy "most vasárnapi" választás eredményének megtippelése lenne, hozzáadnék valamennyit az ellenzék és főként a Jobbik szavazataihoz, azt ugyanis az előző választások megmutatták, hogy a Fideszt rendszeresen felülmérik a közvélemény-kutatók. 

Ez alapján a Fidesznek stabil többsége lenne a parlamentben, de nem lenne kétharmados többsége (ez egyébként nem lefutott meccs, a Fidesznek szerintem a választási rendszer torzítása miatt összejöhet az újabb kétharmad). A lényeg viszont az, hogy az Összefogás 38 listás helyet kapna. Ebből nyilván kiesnek azok a képviselők, akik egyéniben nyerni tudnának. Bejutna tehát a parlamentbe az ismertebb nevek közül új szereplőként az MSZP részéről Velez Árpád pártpénztárnok, Kunhalmi Ágnes oktatáspolitikus-szóvivő, Szakács László (Mesterházy kabinetfőnöke), Kónya Péter és a korábbi Gyurcsány-, majd Bajnai-tanácsadó Szigetvári Viktor az Együttből. Azonban ha ilyesmi eredmény születik, veszélyben az MSZP "nagy öregjeinek" bejutása: Puch László, Baja Ferenc vagy Gőgös Zoltán bejutása csak igen jó eredménnyel. Boldvai László vagy Szekeres Imre pedig csak akkor lesz a parlament tagja, ha az Összefogás nagyon megszorítja a Fideszt, amire kevés esély látszik. Fontos persze megjegyezni, hogy mindez nem "tudományos" vagy akár pontos módszertanra épülő elemzés, inkább találgatás. De ha már ennyien érdeklődtek, valami ilyesmi a válasz.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold a Politikai kampányt a Facebookon! 

15 komment · 1 trackback

Címkék: mszp pm együtt parlament összefogás képviselők tagok liberálisok dk

Így csal a Nézőpont

2014.02.11. 16:55 :: Varga Áron

A Nézőpont Intézet pártkereső alkalmazása lényegében használhatatlan. Olyan, mintha Habony Árpád íratta volna. Hiszen.

Bármely pártkereső alkalmazás természetesen és szükségképpen szubjektív lesz, de az egész csak akkor lesz több ócska kampányeszköznél, ha végigfutjuk "kormánypárti" és "ellenzéki" szemmel is a kérdéseinket, hogy nem tűnnek-e manipulatívnak. Ezt a Nézőpont nemcsak elmulasztotta megtenni, de láthatólag céljával ellentétes volt. Nézzük, hogyan kérdezzünk, ha sugallni akarjuk a választ:

euhatáskör.PNG

"Még több" hatáskört! Hiszen már eddig is sok van az EU-nál, de ők "még többet" akarnak! Nem lett volna elég azt megkérdezni, hogy több vagy kevesebb legyen?

keleti.PNG

Ez meg nyilván a Fidesz válasza lenne a keleti partnerséggel és EU-val kapcsolatos politikára, szemben a baloldali ellenzékkel, ami a keleti partnerség rovására maradna a nyugati vonzáskörzetben. A Fidesz win-win politikát kínál, a baloldal pedig annyit veszít, amennyit nyer. Hülye lenne bárki is nemmel szavazni - ha a kérdés így van feltéve.

emlékmű.PNG

Ez is jó technika: nem arról kérdezünk, amiről a politikai vita folyik. A vita ugyanis nem arról szól, hogy kell-e emlékmű, hanem arról, hogy kell-e a magyar állam felelősségét teljes mértékben a németekre toló emlékmű? Azért itt kibújik a lóláb szög zsákjából: mintha bizony a "zsidó" honfitársaink nem lettek volna "magyarok", a honfitárs szó ellenére. Mindenesetre erre a kérdésre még az V. kerületi emlékművet ellenző ember is tudna igennel válaszolni. Hát még, aki pontosan nem tudja, miről van szó.

dohány.PNG

Hogy persze így is el tudom dönteni, hogy az úgynevezett "trafikmutyi" (idegbajt kapok, ha meghallom ezt a szót, de hát így terjedt el) inkább egy ordas nagy korrupciós botránynak vagy a nemdohányzók jóhiszemű védelmének tűnik, de mi az, hogy "mindent egybevetve"? Miért, ha külön-külön lopják el a trafikot, az jó? Mintha kérlelne a kérdező. Ugyanez jelenik meg a paksi atomerőmű bővítésének ügyében:

atom.PNG

"Mindent egybevetve" és "inkább". Lehetett volna úgy is kérdezni, hogy támogatjuk-e a bővítést a jelenlegi formában. És akkor semmi gond nem lett volna. De ez a léccilécci...

vatikáni.PNG

Na ez pedig ferdítés. Mert ugyan a Vatikáni Szerződés ezt is mondja, meg rengeteg egyéb kiváltságot (szja-felajánlás és főként egyáltalán nem jelentéktelen mennyiségű állami támogatás) is megállapít. Eszem ágában nincs a DK-t védeni (lásd egy bekezdéssel lejjebb), de a DK sem azért akarja felülvizsgálni a szerződést, mert gonosz módon direkt kevesebb pénz adna az egyházi szociális intézményeknek, mint az államiaknak (a kérdés ezt sugallja), hanem pont a fenti okok miatt. Nem kellett volna egyébként sokáig menni: ez az információ elérhető a Vatikáni Szerződés Wikipedia-oldaláról

közmunka.PNG

A "munkáért segélyt" nagyszerű, megbélyegző és káros elvét Szűcs Erika katasztrofális minisztersége nyomán vezette be a Gyurcsány-kormány, majd a Fidesz szeretett bele az ötletbe - úgy látszik, szegényellenességben működik a nagykoalíció. Ezzel a kérdéssel csak az a probléma, hogy a munkaképes embereknek nem a "segély vagy munka", hanem a "segély vagy semmi" a választása (közmunka továbbra sem jut mindenkinek), azaz nem a lustaság tartotta őket vissza a munkakereséstől, hanem az, hogy nem volt mit keresni. De ez már szakmai kérdés, nem annyira a manipuláció a lényeg. 

henyél.PNG

...mint mondjuk a feltétel nélküli alapjövedelemről szóló kérdésnél, ahol csak azt nem írták bele, hogy a tücsök egész nap henyélt, míg a hangya dolgozott, és mégis a tücsök kapta a gonosz szociktól - akinek a hivatalos programjában egyébként nem szerepel az alapjövedelem, ahogy egyik pártében sem - az "ingyenpénzt". 

Na, hát így csal a Nézőpont. Persze csinálják nyugodtan, csak ne vegye senki őket komolyan.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold a Politikai kampány blogot a Facebookon.

198 komment

Címkék: fidesz nézőpont compass mráz pártválasztó

Áder döntése

2014.02.10. 14:53 :: Varga Áron

Áder János úgy döntött, hogy aláírja a paksi bővítésről szóló törvényt, illetve arról népszavazást nem lehet tartani. Ahogy a 444 is megírta, mindkét esetben vitatható az érvelése: egyrészt, ha a törvény alkotmányossági szempontból nem kifogásolható, emelhetett volna politikai vétót. De nem akart. Kampányszempontból a népszavazás jóval fontosabb. Ezt pedig, úgy tűnik, maga Áder János akadályozta meg azzal, hogy aláírta a bővítésről szóló egyezményt. 

áder.jpg

Szólj hozzá! · 1 trackback

Kemény ügyek

2014.02.07. 15:36 :: Varga Áron

Fridkin és Kenney írják azt a negatív kampányokról, hogy társadalmilag is hasznos lehet, ugyanis korrupciós ügyek felszínre kerülhetnek általa. Bizony ez így van, és az elmúlt napokban több, finoman fogalmazva is korrupciógyanús ügy látott napvilágot.

1. Az offshore-gázügy, amely legalább 50 milliárdos tételt jelent.

2. A paksi atomerőmű ügye, ahol csak a korrupciós kockázat lehet becsléseim szerint 500 milliárdos. 

3. A Simon Gábor-ügy, 240 millió forinttal.

4. A Szijjártó-vagyonnyilatkozat, 16 millió érdekesen képződött vagyonnal.

Na most: az első két ügy rendkívül bonyolult és szövevényes, mint minden igazi, nagy tétben játszódó korrupciógyanús történet. Az offshore gáz-témához én nem értek, de az átlátszó és az index elég jól összefoglalta a lényeget, a Paksi Atomerőmű bővítésének korrupciós kockázataival kapcsolatban pedig én igyekeztem, az itt olvasható.

Corruption3.png

Hogy miét érdekes mindez kampányszempontból? Hát azért, mert izgalmas, miből lesz kampánytéma. Paks már az: az ellenzék népszavazást akar, putyinizálódást emleget, ellenzéki a bővítést (még azok is, akik korábban nem voltak ennyire harcos megújuló-pártiak). És hogy miért beszélek százmillárdos korrupciós kockázatról? Mert 40% hazai beszállítót ígért Putyin Magyarországnak. Ha ezt hekkelt közbeszerzésen kormányközeli cégek nyerik és magas haszonkulccsal dolgoznak, a végül nagy valószínűséggel inkább 4-5000 milliárdos projekt tizedét is eltehetik. Abból pedig el lehet éldegélni egy darabig.

A Simon Gábor-ügy is kampánytéma. Ennyire egyértelműnek tűnő korrupciós ügy ritkán történik az országban, az MSZP gyors reakciója pedig nemcsak kárcsökkentés, de lényegében beismerés is. Az ellenzék nem kis kudarca, hogy 2014-ben nem a fideszes, hanem szocialista korrupcióról van szó a médiában, ráadásul  úgy tűnik, jogosan. Az offshore gázból aligha lesz ugyanakkor kampányügy: túl szövevényes az ügy, holott 200 simongábornyi összegről van szó, érdemes lenne utánamenni a dolognak. A Szijjártó-vagyonnyilatkozatot pedig érthetetlen módon nem kapta fel igazán az ellenzék, holott ha valaki többet takarít meg, mint keres, az meglehetősen gyanús téma, még ha elvileg (nagyon-nagyon jó befektetésekkel) ez nem is lehetetlen.  

Azaz a korrupció 2014-ben is kampánytéma lesz. Más kérdés, hogy sokkal inkább az eladható és jól kommunikálható (a "nokiásdoboz" az egyik legjobb soundbyte volt, például) ügyek fognak dominálni, mint az igazán nagy dobások. Kivétel a Paksi Atomerőmű, amely azonban nemcsak korrupciós, hanem politikai-gazdasági-környezetvédelmi szempontból is érdekes.

1 komment

Címkék: kampány politika korrupció 2014

Google today

2014.02.07. 11:34 :: Varga Áron

Bár nem magyar kampány, de erősen politikai ügy ez is. Elég jó a mai Google, mélységesen egyet is értek (akinek nem egyértelmű: az idézet tiltakozás az orosz homofób törvények ellen).

google.PNGEz pedig egy gyönyörű korrupciós térkép, ha valaki mondjuk az ukrán helyzet, a paksi bővítés körülményei vagy az általános orosz belpolitika ellenére is lelkesedne minden idők legdrágább olimpiájáért. Egyben jelzi azt is, miért baj, ha a törvények által nem kötött politika úgy és annyi megrendelést szervez ki baráti vállalkozókat, ahogyan akarja. Valahonnan ismerős a történet.

Szólj hozzá!

Címkék: google oroszország korrupció olimpia putyin szocsi

Miért könnyebb kormányról kampányolni?

2014.02.06. 16:42 :: Varga Áron

Sokan kérdezik, miért politikai közhely, hogy kormányról könnyebb kampányolni, mint ellenzékből? Hiszen ez korántsem evidens: minden felelősség az aktuális "elmúltnégyév" problémájáért a kormánypártot terheli, az ellenzéknek elég ígérgetnie, az emberek változtatni akarnak, ilyesmi. De mégsem így van. Hogy miért?

big-benefits.gif

1. Azért, mert kormányként és pártként egyszerre lehet kommunikálni. Több médiafelület áll az aktuális kormány rendelkezésére.

2. A politikai korrupció ugyan titkos jelenség, a léte azonban nagyon is közhelyszerű és valós. Lopni, majd a lopott pénz kampánycélra fordítani kormányról mindig könnyebb, mint ellenzékből, döntési pozíciók hiányában.

3. Mert a kormány tud osztogatni, az ellenzék nem.

4. Nem feltétlenül igaz az sem, hogy minden felelősség a kormányé lenne. A Fidesz ügyes - de finoman fogalmazva is félrevezető - retorikával az EU-t vagy az unió válságát teszi felelőssé egyébként nagyon is saját kudarcai miatt. Ha ezt valaki ügyesen csinálja, elterelheti a figyelmet arról, hogy egyébként képes jól kormányozni. 

5. Magyarországon mindenkori kormánypárt kampányolhat "kormányként", kibújva a pártokra vonatkozó, szigorúbb kampányszabályok alól. De a Fidesz egyébként most inkább civil szervezetként kampányol, arra is igaz ugyanez.

6. A kormánypárt nem szabályszerűen, de többnyire rendelkezik az önkormányzati pozíciók nagy részével is. Ezekre lényegében a fenti pontok mind igazak.

7. Ha a kormánypártoknak kétharmados többségük van, úgy alakíthatják a választási/kampányszabályokat, hogy azok nekik kedvezzenek. Magyarország erre olyan jó példa, mint Usain Bolt százon.

8. Ezért. (Update: meg ezért. Ez utóbbi egyébként tényleg botrány, nemcsak ízlésbeli kérdés.)

Ezzel szemben az, hogy lehet változást ígérni és nem kell elszámolni az "elmúltnégyévvel", meglehetősen csekély előny. Még akkor is, ha nincsen kétharmad/a választási törvényt módosítani képes többsége a kormánypártoknak az Országgyűlésben. Ha pedig van...

Szólj hozzá!

Címkék: kampány kormány ellenzék 2014 hátrány előny

Amerika majdnem összes kampányszlogene

2014.02.06. 15:41 :: Varga Áron

"A boldog napok újra itt vannak!"

"Nincs nélkülözhetetlen ember!"

"Jobban élsz, mint négy éve?"

Amerikai kampányszlogenek. Találtam ugyanis egy korábban számomra ismeretlen Wikipedia-oldalt, amely az amerikai elnökválasztások kampányszlogenjeit gyűjti össze. Érdekes, hogy mennyire kikoptak a kezdeti időszakban meghatározó nyelvjátékok-szóviccek - ez nyilván a jelölt komolyságának megőrzése miatt van -, és hogy a "change" mennyiszer kerül elő. Persze érthető, hogy a XX. században sokszor voltak elégedetlenek az amerikaiak (is, nemcsak mi).

slogan.png

A legviccesebb mind közül talán az erősen jobboldali Berry Goldwater kampányszlogenjének ("In Your Heart, You Know He's Right" - szabadfordításban kb: a szívedben érzed, hogy igaza van, de a right szó nemcsak az igazságra, hanem a jobboldaliságra is utal) kifigurázása volt ellenfeleitől: "In Your Guts You Know He's Nuts" (kb. a gyomrodban érzed, hogy teljesen bolond). Ha van műfordító olvasóm, lehet jobb fordítást is beküldeni, nekem ennyire futotta. Mindenesetre az oldal már csak azért is érdekes, mert mindenki mindig az amerikaiakat próbálja utánozni. Ez pedig az esszencia, még ha néhány szlogen mai fejjel már megmosolyogtatónak tűnik - még azok közül is, amiket nem viccnek szántak.

Szólj hozzá!

Címkék: kampány amerika usa elnökválasztás szlogenek

Ha 2010-ben...

2014.02.05. 14:20 :: Varga Áron

...valaki azt mondja, hogy erről fog szólni a kampány, egészen biztosan nem hittem volna neki.

fid.PNG

Azt hiszem, ennél egyszerűbb üzenettel már nehéz lenne dolgozni. Ellenzék = Gyurcsány = rezsiemelkedés, Fidesz = rezsicsökkentés. Ennyi.

Hasonló képet rajzol elénk a CÖF kiadványa. Nagy nehezen megállom, hogy megint ne menjek bele, miért probléma, ha pártok helyett civil szervezetek kampányolnak, akikre nem vonatkoznak a kampányszabályok. Az állítólag 4 millió példányban kiadott füzet elején Mesterházy, Gyurcsány és Bajnai láthatók az elmaradhatatlan bohóc társaságában. A füzet a Gyurcsány-korszak hét főbűnét "mutatja be." Az érdekes itt az, hogy mi ez a hét főbűn, zárójelben az én megjegyzéseim:

1. Egyhavi nyugdíj elvétele (a 13. havié, amit ők vezettek be, de teljesen irracionális volt).

2. Folytatólagos rezsiemelés (nyilván szembeállítva a rezsicsökkentéssel).

3. GYES csökkentése és gyermekek után járó adókedvezmény elvétele (szembeállítva a GYED extrával és a családi adókedvezménnyel).

4. Munkanélküliség emelkedése (szembeállítva a foglalkoztatás növekedésével az Orbán-kormány alatt, ami egyébként a közmunka és a statisztikai módszertan közvetítette illúzió).

5. Vizitdíj bevezetése (amit a Fidesz népszavazása törölt el, a tandíjat már nehéz lenne ide venni...).

6. BKV-korrupció Hagyóval (ez beleégett az emberekbe).

7. 13. havi juttatások elvétele.

Ne feltételezzük, hogy a CÖF kampánya független a Fidesztől, az nyugodtan értelmezhető a Fidesz kommunikációjaként és kampányaként. Érdemes megnézni, hogy a "hét főbűn" mindegyike - egy kivételével - a megélhetési költségekről szól. Szó sincs például a 2006-os októberi eseményekről, de még korrupció kapcsán is csak a BKV-ügyeket említik. A Fidesz a tandíj-vizitdíj-napidíj népszavazás óta megtanulta, hogy az emberekre leginkább a pénztárcájukat érintő kérdésekkel lehet hatni. Ez nem értékítélet, főleg nem "hülyeválasztózás": teljesen érthető, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben sokaknak ez a legfontosabb kérdés, ami tökéletesen érthető.

Más kérdés, hogy tartalmilag talán a BKV-ügyeken kívül minden pont vitatható (a 13. havi nyugdíjakat azok adták, akik elvették, a munkanélküliség tekintetében a Fidesz sem "teljesített jobban", a vizitdíj nem érdemi tétel és nincs is...stb.), korrupciós ügyek kapcsán pedig a Fidesz sem marad el elődjétől, és akkor még finoman fogalmaztam. 

2 komment · 1 trackback

Címkék: kampány fidesz bohóc 2014 megélhetés cöf