"Egyébként ez a Fideszt mindig erősen felülmérik is egy ostoba mítosz" - írta egy kommentelőm az előző bejegyzéshez. Ez az állítás kisebb utánajárással ellenőrizhető: a nagyobb munkát elvégezte helyettem Karácsony Gergely (még kutatóként) és Lakatos Zsuzsa 2006-ban, akik összegyűjtötték az összes választást megelőző közvélemény-kutatási eredményt 1990-től 2006-ig. Innentől kezdve nekem már csak az ezt követő eredményeket kell hozzátenni. A kérdés eldöntése azért is fontos, mert ha a Fideszt rendszeresen felülmérik, gyaníthatjuk, hogy valamivel most is rosszabbul áll, mint a kutatások mutatják. Ami még mindig nem azt jelenti, hogy Orbán pártja ne vezetne.

Vigyázat, számok jönnek: nézzük tehát! 1990-ben a Gallup 10,5, a Medián 13, az MKI pedig 11 százalékot mért a Fidesznek, a tényleges eredmény 9 százalék lett. A Medián kivételével hibahatáron belüli csúszásról van szó, azonban a tendencia azt jelzi, hogy kicsit felülmérték a kutatók a pártot. Igaz, akkor még egy egészen más szerkezetű szavazótáborról és egy egészen más (példának okáért: liberális) pártról beszélünk.

1994-ben megint csak felülmérték a Fideszt, ebből persze aligha lehet levonni következtetéseket 2014-re nézve. Húsz éve a Fidesz 7 százalékot kapott, szemben a Gallup 13, a Medián 9, a TNS-Modus 17 (!) és a Szonda 10 százalékos méréséből.

1998-tól stabilizálódott a párt, mondjuk úgy, hogy konzervatív karaktere - aminek egyébként mára semmi köze a konzervativizmushoz - és valamelyest a szavazótábora is. Ekkor a Fidesz választást nyert, történetében először. Érdekes, hogy még így is sikerült a Gallupnak és Tárkinak (32, illetve 33 százalékos tipp) felülmérnie Orbán pártját. A Szonda 25 százalékot mért, a Marketing Centrum és a Medián (29 és 28 százalék) pedig lényegében telibe találta a 28,2 százalékos végeredményt.

2002 a közvélemény-kutatók fekete napja néven vonult be a történelembe, ami elsősorban nem a mérés pontatlanságának, hanem annak köszönhető, hogy a kis különbség miatt az intézetek többsége Fidesz-győzelmet jósolt az MSZP győzelme helyett. A Gallup 47, a Marketing Centrum 48, a Tárki pedig 46 százalékot, de még az Ipsos (43) és a Medián (42) is felülbecsülte a Fidesz táborának nagyságát.

Ahogy kommentelőnk is írja, 2006-ban a tendencia megállt. A kutatók lényegében telibe találták nyolc éve a Fidesz eredményét. Ezt követően azonban újra kezdődött a Fidesz szavazóinak felülbecslése: a 2009-es EP-választáson Fideszt jelentősen, átlagosan 11%-kal felülmérték a közvélemény-kutató cégek, a legpontosabb Tárki is 7,6 százalékponttal magasabb szavazatarányt jósolt a pártnak, a legnagyobb eltérést pedig a Századvég mérése adta (+14,6%). A pártot a 2010-es országgyűlési választáson is jelentősen felülmérték a kutatóintézetek, átlagosan 7,8-8,3%-kal. Legpontosabb becslést a választások előtt a Gallup és a Századvég adott, de ők is 6,3%-ot tévedtek. A leginkább a Nézőpont Intézet (+10,3%) és az Ipsos (+9,3%) mérte túl a későbbi kormánypártok támogatottságát.

Mi látszik tehát ebből? Az, hogy a kutatók néhány kivételtől (2004-es EP-választás és 2006-os országgyűlési választás) tendenciaszerűen több szavazót jósolnak a Fidesznek arányaiban, mint amennyivel a párt rendelkezik. Ennek számos oka lehet - például az, hogy a Fidesz szavazói büszkén vállalják pártállásukat, míg a baloldaliak kevésbé hajlandóak erre. 2014-ben azért is gondolom, hogy az ellenzék a méréseknél valamivel jobban szerepel majd, mert valóban van egy félelem az Összefogás szavazóiban a kormánytól.

Ez azonban egyáltalán nem jelenti, hogy a Fidesz ne vezetne, sőt, azt sem, hogy ne lenne esélye az újabb kétharmadra. A választási rendszer ugyanis olyannyira torzít a körzethatárok révén a mindenkori jobboldal, az egyéni körzetek jelentősége, a győzteskompenzáció révén pedig a mindenkori legerősebb párt felé, hogy akár a kétharmados többség is újra összejöhet. Jelenleg ugyanis mindkét tényező a Fidesz sikerét szolgálja: nem véletlenül találta ki a Fidesz pontosan így a választási rendszert.

Ha érdekesnek találtad a bejegyzést, lájkold a Politikai kampányt a Facebookon!