A Blikk összeállítást közölt arról, mennyit költenek egyes politikusok facebookos hirdetésekre. A lap beszámolója szerint Bajnai Gordonék "néhány százezer" forintot, Rogán Antal napi 10-15 dollárt (havi 70-100 ezer forintot) Papcsák Ferenc zuglói polgármester néhány tízezret, Mesterházy Attila pedig ismeretlen összeget. Azt én sem pontosan értem, miért pont őket kérdezték meg - illetve Mesterházyt és Bajnait igen, de miért nem Orbánt és Vonát, miért két budapesti polgármestert? -, de mielőtt elkezdenénk befogott orral bulvárlapozni, jegyezzünk meg három dolgot:
1. A Blikk néhány alkalommal példásan elöl járt bizonyos visszaélések - például a képviselők által felvett kettős költségtérítések - felderítésében. Ez igazán jó értelemben vett oknyomozó újságírói munka. Igaz, 2010 után kezdtek látszódni némi elfogultság-jelek is a bulvárlapban, Orbán Viktor miniszterelnök igazán ritkán tűnik fel negatív színben a lap hasábjain. Sőt.
2. A Blikk napi 167 ezer eladott példányával jelentős mennyiségű választóhoz ér el. A politikusoknak tehát úgy kell számolniuk, hogy egy pozitív tartalmú Blikk-megjelenés többet ér mondjuk egy Népszabadság-, tíz Népszava- és egy Klubrádió-megjelenésnél (hasra ütöttem). Márpedig főként a baloldal gyakran esik abba a hibába, hogy a médiaszerepléseiket "letudják" a megmaradt kevés számú baráti médiában. De ezeket többnyire azok követik-olvassák-hallgatják, akik amúgy is az Összefogásra (fenébe, hogy elkaszálták ezt a nevet, sokkal egyszerűbb, mint kiírni a négy pártnevet) szavaznak.
3. A Facebook nem varázsszer, a lájk nem szavazat. Lehet azt mondani, hogy a Fidesz a Facebookon nyert választásokat (Orbán 2010), de ez nem igaz. Az sem, hogy a Jobbikot az online jelenléte vitte az Országgyűlésbe. Hogy mégsem lehet teljesen lenézni a dolgot, azt az LMP sikere mutatja: a párt aligha lett volna parlamenti tényező online jelenlét nélkül. De ez csak arra volt elég, hogy bemutassa a párt - akkor még mindenképpen - friss imázsát, amivel alternatívát tudott jelenteni főként a kiábrándult liberális szavazóknak. Hogy miért írom ez utóbbit? - kérdezhetnék az LMP szimpatizánsai, hiszen ők egy rendszerkritikus zöld párt. Nos, azért, mert az LMP lényegében pontosan ott kapott számottevő mennyiségű szavazatot 2010-ben, ahol korábban az SZDSZ erős volt. Ezért is kéne óvatosan bánni a "liberálisozással", bár lehet, hogy ez a hajó már elment.